Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

Székesfehérváron nyílt kiállítás az MNB által megvásárolt Törő-gyűjteményből

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell – hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Erdélyi tallérok kiállítás
A Fejedelmi kincsek című kiállítás a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2017. április 6-án. A kiállításon az a 16-17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló 220 darabos gyűjtemény látható, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében 2015 nyarán 1,1 milliárd forintért vásároltak meg. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Gerhardt Ferenc emlékeztetett arra, az MNB 2014-ben hozta létre a programot, hogy külföldre került magyar alkotásokat és magyarok által birtokolt, más országba került külföldi alkotók műveit megvásárolják, mert “addig ezt senki nem ambicionálta”. Példaként említette, hogy visszavásárolták már Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotását, Orbán Dezső egyik festményét Ausztráliából hozták haza, valamint Csernus Tibor hat monumentális alkotását Franciaországból. Az alelnök a székesfehérvári tárlaton látható 220 darab pénzérméért köszönetet mondott a Törő-családnak, akik generációkon átívelve, szívós munkával, nagy szakmai elhivatottsággal, nem csekély anyagi áldozattal hozták létre gyűjteményüket, amely most a fehérvári kiállítás vázát adja. A gyűjteményt unikumnak nevezte, mert ma már nem lehetne a tallérokat ilyen formában összegyűjteni, hiszen a numizmatikai piacon a kiállított talléroknak nincsen párja.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a Seuso-kincsek után újabb olyan tárlat nyílik meg, amelyet Budapest után Székesfehérváron láthatnak elsőként az érdeklődők. Jelezte, hogy a jövőben is szívesen fogad a város hasonló kiállításokat, és azokhoz az anyagi hátteret az önkormányzat biztosítani fogja. Tóth Csaba, a kiállítás kurátora elmondta, hogy 13 erdélyi fejedelem tallérjai láthatók a tárlaton, de az ezüstpénzek mellett 48 darab – szintén erdélyi – aranypénz is megtekinthető, valamint 16-17. századi erdélyi fegyvereket, páncélokat is elhelyeztek a vitrinekben. Felhívta a figyelmet az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtőre, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. Megjegyezte, hogy azok sokkal nagyobb ritkaságnak számítanak, mint a segítségükkel vert pénzérmék. A sajtóanyag szerint az MNB Értéktár programja keretében 2015 nyarán vásárolták meg Törő István 16-17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteményét 1,1 milliárd forintért.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezték a 16-19. század pénztörténeti korszakát “tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése 1562-től 1690-ig tartott. A Törő-gyűjteményben János Zsigmond (8), Báthori István (1), Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33) és Thököly Imre (1) idejében vert tallér és emlékérem található. A Törő-gyűjtemény először tavaly nyáron Tündérkert Ezüstje címmel a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében megrendezett kiállításon volt látható. A vándorkiállítás székesfehérvári állomásán június 30-ig láthatók az érmék, majd később Szombathelyen, Szegeden, Pécsen, Egerben és Nyíregyházán állítják ki őket.

Forrás: MTI