Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Kezdődik a hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban

Kezdődik a hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban – közölte az arborétum szakmai vezetője szerdán az MTI-vel. Farkas Norbert szerint jelenleg még nem látható teljes pompájában a hóvirágmező, de várhatóan egy héten belül minden tő virágba borul. A tavalyi évhez képest – a hideg tél miatt – nagyjából egy hónappal később kezdődött el a virágzás.

Minden nap 10 és 18 óra között láthatók a hóvirágok és a velük együtt nyíló téltemetők és krókuszok. A hagyományoknak megfelelően a tavaszi virágünnep nem ér véget a hóvirágok elvirágzásával, hiszen a következő időszakban a nárcisz, a tulipán, a keltike, a hérics és a májvirág is kibontja szirmait az arborétumban. A mediterrán hóvirágmező több mint 2 és fél hektáron terül el az arborétumban. A kora tavasszal nyíló hóvirágok között hét hóvirágfaj 24 fajtája tekinthető meg Magyarország legeredetibb angolparkjában.

A hóvirág Benkő József (1740-1814) botanikusnak köszönheti a nevét, ő nevezte el így a latinul galanthus néven ismert kis tavaszköszöntő virágot. A 40 hektáros Alcsúti Arborétum létrejötte József nádorhoz (1776-1847) fűződik, aki alcsúti birtokán felépítette Magyarország legnagyobb klasszicista kastélyát, egy schönbrunni kertépítőmesterrel pedig megterveztette az ország egyik első tájképi kertjét, a táj természetes formáit utánzó angolparkját. A kastély 1944-ben ismeretlen körülmények között leégett, ma már csak oszlopos timpanonja látható, és az angolpark jó néhány egykori létesítménye sincs már meg. Az arborétumba, amely valamikor a magyar növényhonosítási kísérletek egyik központja volt, az elmúlt évszázadokban számos egzotikus fát és sokféle növényt telepítettek.

Forrá: MTI

 

Jégpálya várja az Agárdi Popstrandon a hétvégén a korcsolyázókat

Agárdon a Velencei-tó jege szombatra nagy valószínűséggel eléri a biztonságos korcsolyázáshoz szükséges vastagságot, így az Agárdi Popstrand Jégpálya a hétvégén ingyenesen, biztonságos körülmények között várja a korcsolyázni vágyókat.

A Popstrand csapatának pénteki közleménye szerint Agárdon pénteken délelőtt a tükörjég vastagsága 9,5 centiméteres volt, ami a hétvégre jósolt tartós hideg idő miatt tovább fog vastagodni. Így szombatra a jégvastagság várhatóan eléri a természetes tavakon a biztonságos korcsolyázáshoz szükséges minimum 10-12 centimétert.

A biztonság érdekében a korábbi évekhez hasonlóan léceket és deszkákat helyeznek el az üzemeltetők a jégpálya jéglejáró stégén, valamint fakutya- és korcsolyakölcsönzővel, melegedővel, fűtött nyilvános illemhellyel és büfével is várják a vendégeket.

Forrás: MTI

Veszélyes a Velencei-tó és a Balaton jege

Veszélyes a Balaton jege, bár már sokan sportolnak, korcsolyáznak rajta. Szerdán 6-8 centiméteres jégvastagságot mértek a nyílt vízen Siófoknál, a szél több helyen megtörte az összefüggő jégtakarót, és csütörtökön még erősebb jégzajlás várható. A Velencei-tó jege sem alkalmas még a biztonságos sportolásra, a jégvastagság nem éri el a 8 centimétert.

A Balatonon sok helyen alakult ki sportolókat vonzó tükörsima jég, ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy még nem kellően vastag, nem kellően homogén, ezért nem elég biztonságos a tó jégborítása. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI-nek elmondta, szerdán a nyílt vízen 6-8 centiméter jégvastagságot mértek. A feltámadó szél miatt megindult a jégzajlás, amelynek erősödésére kell számítani csütörtök hajnaltól. A jelenlegi délnyugati szél az előrejelzések szerint csütörtökön északnyugatira változik, délutánra viharossá válik. A partra sodródó, egymásra torlódó jégtáblák néhány helyen próbára tehetik majd a partvédőműveket. Markáns lehűlés is érkezik a széllel és a hidegfronttal, így az úgynevezett jégtavak (ahonnan elfújja a szél a jégborítást), újrafagynak.

A Balatonhoz érkezők többfelé tapasztalhatják, hogy akadnak már olyan részek, öblök, partszakaszok, ahol jó minőségű és kellő vastagságú jég alakult ki, vagy a sekély víz miatt nem jelent kockázatot a beszakadás. Az elmúlt napokban már sokan sportoltak ezeken a területeken. “Az újrafagyó jégtavak miatt is egyenetlen a Balaton jégborítása, ezért különösen veszélyes” – hangsúlyozta Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Közölte, csütörtökön levélben fordulnak a térség önkormányzataihoz és intézményeihez, figyelmezetve mindenkit a jégen tartózkodás szabályaira. A “gumiszabály” szerint természetes állóvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog, egységes a szerkezete. Ennek ellenkezőjét lényegében akkor lehet bizonyítani, ha valaki alatt beszakad a jég. A szabályozásának vannak konkrét részei is, amelyek szerint tilos a szabadvizek jegén tartózkodni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, járművel (a biztonságos munkavégzés kivételével), továbbá kikötők és veszteglőhelyek területén, folyókon, illetve rianás esetén.

Horváth László elmondta, hogy nem a büntetés a cél: a szabályszegőket először csak figyelmeztetik, és ha ez nem vezet eredményre, akkor alkalmaznak olyan súlyosabb szankciókat, mint amilyen a helyszíni bírság vagy a szabálysértési feljelentés. Pintér Tamás, a siófoki önkormányzat illetékes cégének vezetője az MTI megkeresésére arról számolt be, hogy már készülnek a korcsolyapálya kijelölésére, de szerdán még nem találták elég biztonságosnak a jeget. A tervek szerint az Arany János utca végében (a szokásos helyen) egy 200×400 méteres pályát jelölnek majd ki bójákkal, egészségügyi szolgálatot is biztosítva, amint a jelenlegi 6 centiméteres jég legalább 10 centiméteresre hízik, és kellően biztosságossá válik csoportosan korcsolyázni vágyók megtartására is.

A Velencei-tó jégfelülete mem alkalmas még a biztonságos sportolásra – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-hez szerdán eljuttatott sajtóközleményében. Azt írták, bár a Velencei-tó vízfelülete is befagyott, azonban még nem kellő szilárdságú, így a biztonságos sportolásra nem alkalmas. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 centimétert, ám a Velencei-tavon a rendőrség tájékoztatása szerint a jelenlegi jégvastagság nem éri el a 8 centimétert.

A rendőrség azt is közölte: a tavak jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad illetve nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, melyek nem esnek tiltó rendelkezések alá. Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel – a biztonságos munkavégzés kivételével -, kikötők és veszteglőhelyek közelében valamint folyóvizeken – írták. Hozzátették: a Velencei-tónál a jégen tartózkodás szabályait a rendőrök folyamatosan és fokozottan ellenőrzik.

Forrás: MTI

Székesfehérváron egészségtelen a levegő minősége

Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán elrendelték hétfőn a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt.

Budapesten hétfő hajnalban rendelte el Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mert a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán hétfő délelőtt lépett életbe a füstködriadó tájékoztatási fokozata, mivel tovább romlott a levegő minősége és a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbértéket.

Az érintett városok polgármesterei egyebek mellett arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg ne használjanak személygépkocsikat, főleg dízelüzeműeket, utazzanak tömegközlekedési járművekkel, ne égessenek hulladékot, és ha lehetséges, mérsékeljék a szén-, fa- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát. A levegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éjjeli órákban a legmagasabb, ekkor kerüljék a szabadban tartózkodást, valamint a szellőztetést. Délelőtt és a kora délutáni órákban a levegő szennyezettsége alacsonyabb. A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira: gyermekek, időskorúak, krónikus betegek.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az OKK környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén hétfőn a szálló por magas koncentrációja miatt Budapestet, Százhalombattát, Tökölt, Szegedet, Miskolcot és Sajószentpétert jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros színnel.

Tájékoztatásuk szerint 12 településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – az egészségtelen a levegő minősége. Emellett országszerte több települést a kifogásolt levegőminőséget jelző zöld színnel jelölték.

Forrás: MTI