Címke: Székesfehérvár

Beküldve:

Székesfehérváron nyílt kiállítás az MNB által megvásárolt Törő-gyűjteményből

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell – hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Erdélyi tallérok kiállítás
A Fejedelmi kincsek című kiállítás a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2017. április 6-án. A kiállításon az a 16-17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló 220 darabos gyűjtemény látható, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében 2015 nyarán 1,1 milliárd forintért vásároltak meg. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Gerhardt Ferenc emlékeztetett arra, az MNB 2014-ben hozta létre a programot, hogy külföldre került magyar alkotásokat és magyarok által birtokolt, más országba került külföldi alkotók műveit megvásárolják, mert “addig ezt senki nem ambicionálta”. Példaként említette, hogy visszavásárolták már Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotását, Orbán Dezső egyik festményét Ausztráliából hozták haza, valamint Csernus Tibor hat monumentális alkotását Franciaországból. Az alelnök a székesfehérvári tárlaton látható 220 darab pénzérméért köszönetet mondott a Törő-családnak, akik generációkon átívelve, szívós munkával, nagy szakmai elhivatottsággal, nem csekély anyagi áldozattal hozták létre gyűjteményüket, amely most a fehérvári kiállítás vázát adja. A gyűjteményt unikumnak nevezte, mert ma már nem lehetne a tallérokat ilyen formában összegyűjteni, hiszen a numizmatikai piacon a kiállított talléroknak nincsen párja.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a Seuso-kincsek után újabb olyan tárlat nyílik meg, amelyet Budapest után Székesfehérváron láthatnak elsőként az érdeklődők. Jelezte, hogy a jövőben is szívesen fogad a város hasonló kiállításokat, és azokhoz az anyagi hátteret az önkormányzat biztosítani fogja. Tóth Csaba, a kiállítás kurátora elmondta, hogy 13 erdélyi fejedelem tallérjai láthatók a tárlaton, de az ezüstpénzek mellett 48 darab – szintén erdélyi – aranypénz is megtekinthető, valamint 16-17. századi erdélyi fegyvereket, páncélokat is elhelyeztek a vitrinekben. Felhívta a figyelmet az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtőre, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. Megjegyezte, hogy azok sokkal nagyobb ritkaságnak számítanak, mint a segítségükkel vert pénzérmék. A sajtóanyag szerint az MNB Értéktár programja keretében 2015 nyarán vásárolták meg Törő István 16-17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteményét 1,1 milliárd forintért.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezték a 16-19. század pénztörténeti korszakát “tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése 1562-től 1690-ig tartott. A Törő-gyűjteményben János Zsigmond (8), Báthori István (1), Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33) és Thököly Imre (1) idejében vert tallér és emlékérem található. A Törő-gyűjtemény először tavaly nyáron Tündérkert Ezüstje címmel a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében megrendezett kiállításon volt látható. A vándorkiállítás székesfehérvári állomásán június 30-ig láthatók az érmék, majd később Szombathelyen, Szegeden, Pécsen, Egerben és Nyíregyházán állítják ki őket.

Forrás: MTI

Beküldve:

Kiállításokkal és filmbemutatók a Magyar Kultúra Napján

Kiállításokkal és filmbemutatóval emlékezik meg Székesfehérvár a magyar kultúra napjáról.

A témában tartott hétfői sajtótájékoztatón Cser-Palkovics András polgármester a programok közül kiemelte a Szent István-emlékek Rómában című dokumentumfilmet és a hozzá kapcsolódó fotókiállítást, valamint felhívta a figyelmet a vasárnapi hagyományos gálaműsorra, amelyet a Kodály-emlékév keretében rendeznek. A székesfehérvári programok pénteken Vakler Lajos Szent István-emlékek Rómában című dokumentumfilmjének vetítésével és Simon Erika kapcsolódó fotókiállításának megnyitójával kezdődnek a városházán.

A magyar kultúra napjához kapcsolódóan tradicionálisan új kiállítás nyílik az Öreghegyi Közösségi Házban: péntektől Drégely László festőművész, díszlettervező, szobrász emlékkiállítását tekinthetik meg a látogatók, majd Hubay Miklós Elnémulás című “színmű közjátékát” mutatják be. Székesfehérvár hagyományosan gálaműsorral ünnepli a magyar kultúra napját. A Vörösmarty Színházban vasárnap 18 órakor kezdődő ünnepségen adják át a Pro Cultura Albae Regiae díjat. A gálaműsorban – mint a Kodály-emlékév nyitóprogramján – Kodály Zoltán kórusművei hangzanak fel, valamint Szirtes Edina Mókus Vidróczki variációk című etno-szimfonikus műve is felcsendül.

A székesfehérvári programok csúcspontja idén A Döntés című kiállítás megnyitója lesz vasárnap délután a Csók István Képtárban. Az április 30-ig látogatható tárlat Somogyi Győző 127 festményét, valamint Párkányi Raab Péter 66 fotográfiáját, fény-, tér- és illatinstallációját vonultatja fel Tóth Norbert kurátor rendezésében. A megnyitón fuhunon játszik Dresch Mihály, brácsán közreműködik Csoóri Sándor “Sündi”.

Forrás: MTI

Beküldve:

Székesfehérváron egészségtelen a levegő minősége

Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán elrendelték hétfőn a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt.

Budapesten hétfő hajnalban rendelte el Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mert a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán hétfő délelőtt lépett életbe a füstködriadó tájékoztatási fokozata, mivel tovább romlott a levegő minősége és a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbértéket.

Az érintett városok polgármesterei egyebek mellett arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg ne használjanak személygépkocsikat, főleg dízelüzeműeket, utazzanak tömegközlekedési járművekkel, ne égessenek hulladékot, és ha lehetséges, mérsékeljék a szén-, fa- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát. A levegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éjjeli órákban a legmagasabb, ekkor kerüljék a szabadban tartózkodást, valamint a szellőztetést. Délelőtt és a kora délutáni órákban a levegő szennyezettsége alacsonyabb. A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira: gyermekek, időskorúak, krónikus betegek.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az OKK környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén hétfőn a szálló por magas koncentrációja miatt Budapestet, Százhalombattát, Tökölt, Szegedet, Miskolcot és Sajószentpétert jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros színnel.

Tájékoztatásuk szerint 12 településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – az egészségtelen a levegő minősége. Emellett országszerte több települést a kifogásolt levegőminőséget jelző zöld színnel jelölték.

Forrás: MTI

Beküldve:

Elkészült a székesfehérvári vasútállomás felújítása

Átadták a több mint 33 milliárd forintból megújult székesfehérvári vasútállomást hétfőn. A beruházás során megújult a vasúti pálya, a biztosítóberendezések és az állomásépületet is részben felújították.

Székesfehérvár felújított vasútállomás
Utastájékoztató tábla a több mint 33 milliárd forintból megújult székesfehérvári vasútállomáson az átadóünnepség napján, 2016. december 19-én. A beruházás során megújult a vasúti pálya, a biztosítóberendezések és az állomásépületet is részben felújították. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Vargha Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt: Székesfehérvár Európai léptékkel is jelentős utak csomópontjában fekszik. A most átadott új vasúti pálya és a huszonegyedik századi biztosítóberendezés összehangolja a vonatok közlekedését és ezáltal biztonságosabbá is teszi a forgalmat. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere úgy fogalmazott, a város akkor tudja kiemelt szerepét továbbra is megtartani, ha mint közlekedési csomópont is fejlődik. Az országosan is jelentős ipari központ fejlődése pedig nemcsak a helyiek, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is fontos – mondta. A polgármester hozzátette: Székesfehérváron a jövőben intermodális közösségi közlekedési központ létesül a vasútállomás mellett, valamint parkolókat is kialakítanak.

Pál László, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese emlékeztetett: a székesfehérvári vasúti csomópontot legutóbb 1954-ben korszerűsítésették, azóta elöregedett a vágányhálózat és a biztosítóberendezések is. A fejlesztésnek köszönhetően az átmenő fővágányokon 100 óránkénti kilométerre emelkedett a megengedett sebesség. Somodi László, a NIF Zrt. vasútfejlesztési koordinációs igazgatója a beruházás részleteiről elmondta: 19 kilométer hosszan vágányátépítés történt, megújult kilenc személypályaudvari vágány, négy magasperon és három szigetperon, több perontető és három új peronlift épült. Emellett új térvilágítást, korszerű utastájékoztató és vagyonvédelmi térfigyelő rendszert állítottak üzembe. A részben megújult állomásépületben nyolc méter széles utasaluljárót és két csarnokliftet alakítottak ki.

Az állomáson új felsővezetéki hálózat létesült, a Mártírok útján zajvédő fal épült, és új tengelyszámlálós vonatérzékelésű elektronikus állomási biztosítóberendezést létesítettek 89 központi állítású váltóval. Moha és Börgönd felé pedig új, tengelyszámlálós, ellenmenet- és vonatutolérést kizáró berendezést telepítettek. A beruházás európai uniós és hazai források felhasználásával több mint nettó 33 milliárd forintból valósult meg. A vasúti pálya felújítását az SDD Konzorcium nettó 24,899 milliárd forintból, míg az új biztosítóberendezés kiépítését a Thales Austria GmbH és a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. nettó 8,5 milliárd forintból végezte.

Forrás: MTI

Beküldve:

Elszabadult lovak okoztak balesetet a 63-as főúton Székesfehérvárnál

Megsérült egy ember, aki autójával elszabadult lovaknak ütközött, majd árokba csapódott a 63-as főút 89-es kilométerszelvényében, Székesfehérvár térségében – közölte hétfő este a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Sipos Mónika rendőrségi sajtóreferens az MTI-nek elmondta, hogy az ütközés következtében egy ló elpusztult, egy másik megsérült. Hozzátette: a balesetben egy másik jármű is érintett volt, annak a visszapillantó tükrét törte le az egyik állat.

A helyszíni szemle és a műszaki mentés ideje alatt az érintett útszakaszon félpályás forgalomkorlátozás van érvényben.

Forrás: MTI